Így legyen jó KKV web stratégiája! (5. rész) – Közösségi média
Közzétéve: 2014. 11. 04.
/
A teljes web stratégia kialakításával foglalkozó cikksorozatunk aktuális részében a közösségi média csatornáit állítjuk csatasorba. Átvesszük, hogy a web stratégia egyik fontos elemét hogyan tudjuk tervezetten, stratégiai szinten vállalkozásunk mellé állítani.
A közösségi oldalakról bizonyára már Ön is hallott, használja őket, sőt ha blogunkat is olvassa, akkor már pontosan tudja, hogy egy vállalkozás internetes jelenlétéhez elengedhetetlen az online közösségi aktivitás.
Legyen szó Facebookról, Instagramról, LinkedIn-ről, Google Plus-ról, az alapok mindenhol ugyan azok. A fenti oldalak csak az eszközeink, hogy az alábbi módon megtervezet stratégiánkat véghezvigyük.
Mik az alapkérdések, melyeket meg kell válaszolnunk?
- Pontosan határozzuk meg, hogy mi a célunk a közösségi oldalak használatával!
- Mérjük fel vállalkozásunk célközönségének online közösségi állapotát.
- Ehhez mérten alkossuk meg a stratégiánkat.
- Mindezt mérjük, és a számok tükrében pontosítsuk a teendőket, irányokat.
Láthatjuk, hogy a fenti lépésekkel már találkozhattunk korábbi web stratégiai piramis elemeknél, hiszen a cél meghatározása – célközönség felmérése – stratégia alkotása – mérés és változtatás metodika szinte minden online marketing szegmensben megállja a helyét. Ezért legyen szó bármiről is, ezt a megoldó képletet használva bizonyosan megfelelő minőségű stratégiát vagy tervet alkothatunk.
- Nevezd meg az üzleti céljaid
Az első feladtunk az, hogy pontosan meghatározzuk, milyen üzleti céljaink vannak a közösségi oldalakra való lépéssel. Ahogy a mondás tartja, addig nem juthatunk előre, amíg nem tudjuk, merre tartunk. Ez igaz az online marketingben is, jelen esetben pedig a közösségi oldalak üzleti célú felhasználásában.
Nézzünk körül az üzletünk háza tájékán és írjunk listát, hogy mik is lehetnek céljaink:
- Brand ismertség növelése.
- Egy új hírcsatorna megnyitása.
- Közösség építés.
- Közvetlenebb kommunikációs platform.
- Értékesítés növelése.
- Látogatottság növelése.
- Kattintás alapú hirdetések elindítása.
Ezen és ehhez hasonló célok megnevezésével, majd csoportosításával könnyen meghatározhatjuk, hogy melyek az elsődleges és másodlagos céljaink.
- Számszerűsítsünk
Bár céljaink megvannak, ezek csak iránymutatók, az igazi matek csak ekkor következik. Meg kell előre terveznünk, hogy A pontból B-be hogyan vezet az út. Pontos mérföldkövek és számszerű, követhető és számon kérhető marketing célszámok kellenek.
Ilyen mérhető és egyértelmű célszám lehet a weboldal látogatottságának növelése 10%-kal, vagy a sales támogatása +5%-kal. Ekkor pontosan láthatjuk, hogy honnan indultunk, hová tartunk, majd később hová jutottunk.
Fontos, hogy amikor a céljainkról beszélünk, mindig belátható időn belül elérhetőre gondoljunk. Ez az időben történő változtatási lehetőség, valamint a cél eléréséből fakadó pozitív visszacsatolás jó pszichológiája miatt fontos.
A rövidtávú célok pontosak, mérhetőek és lehetőséget nyújtanak a reagálásra is. Ha látjuk, hogy az általunk használt eszköz és metodika nem hozza a várt eredményt, akkor időben tudunk reagálni. Sőt, stratégiáról lévén szó kötelezővé tesszük annak előtérbe helyezését, nem kerül a szőnyeg alá a probléma.
- Kik alkotják a célközönségünket
Több szinten kell a célközönségünket meghatározni. Pontosan kell ismernünk azt az egzakt közönséget, melyek a vásárlóinkat alkotják. Ám fontos, hogy ne csak a legszűkebb közeget ismerjük jól, annak tágabb csoportját is el kell érnünk, hiszen ebből fogunk meríteni, amikor kisebb, szűkebb csoportokra célzunk.
Sokan esnek abba a hibába, hogy egy nagyobb „szórásban” kommunikáló közösségi platformon (pl. Facebook), olyan szűk csoportnak kommunikálnak, hogy annak kis mérete kontraproduktívan hat a kampányra. Tehát ismerjük pontosan a vásárló közeget, de azt is tudjuk, hogy miből merítkezik ez a célcsoport.
Mit kell tudnunk a célközönségről?
Mindent: kor, nem, érdeklődési körök, célok, problémák, hobbik, kedvelések, motivációk, szokások… Mindent, amiből egy kicsit is jobban ki tudjuk következtetni szolgáltatás, termék vagy média fogyasztásait, szokásait.
Minél jobban csoportokra osztjuk és szűkítjük ezt a közönséget, annál pontosabban, közvetlenebbül, nagyobb konverziós értékkel tudjuk vásárlásra bírni őket. Nem mellesleg olcsóbban is.
- Kutatás, konkurencia elemzés
Amikor közösségi médiáról esik szó, az első lépések között kell lennie annak, hogy felmérjük a konkurenciát. Legyen szó hazai vagy nemzetközi piaci versenytársról, mindennemű információ a hasznunkra lehet. Láthatjuk, hogy milyen minimális potenciál rejtőzik a szegmensben, milyen aktivitás irányul bizonyos típusú tartalmakra, és természetesen demográfiai adatokat is kutathatunk versenytársaink oldalain.
Kezdjük egy lista összeállításával, ahol a 3-4 főbb konkurensünk közösségi aktivitását elemezzük. Melyik cég hol van jelen, milyen típusú tartalommal operál, milyen aktivitást vált ki és milyen promóciós vagy marketing célokra használja a platformot. Ezen lista összeállításával nem csak ötleteket szerezhetünk, hanem a saját „szószunkat” is könnyebben tudjuk majd kikeverni.
A végeredmény akkor ideális, amikor pontosan látjuk, hogy a célközönségünk adott közösségi oldalon milyen demográfiai adatokkal és érdeklődéssel van jelen.
- Válaszunk közösségi platformot
Így, hogy már vannak céljaink, ismerjük a közönségünket, valamint tisztában vagyunk a konkurenseink stratégiájával, eljött az idő, hogy a sajátunkat kezdjük el tervezni.
Az első lépés kiválasztani azokat a közösségi oldalakat, ahol profilt akarunk felállítani. Sok cég beleesik abba az időpazarló hibába, hogy minden ismert helyre irányít tartalmakat, pedig ez rengeteg plusz erőforrást vesz el.
Alapvetően jellemző lehet a LinkedIn, Google Plus és a Facebook szükségessége, a vállalkozások legtöbbjének ezen oldalak használata indokolható. Függően vállalkozásunk profiljától és közönségétől, kibővíthetjük ezt a listát, legyen szó a képekre koncentráló Instagramról, a rövid üzenetekkel operáló Twitterről, vagy akár egy Pinterestre irányuló mellékágról.
Persze ezek a nemzetközi közösségi oldalak, ahol szinte az összes magyar internetezőt megtaláljuk valamilyen módon, de a célközönségünk indokolttá teheti kisebb közösségekbe való megjelenést is. Ilyenek lehetnek a belső fórumok vagy egyes kisebb, mikro-közösségi megoldások.
- Alakítsuk ki a tartalmi stratégiánkat
A tartalommarketingről és a tartalmi stratégia kialakításáról külön fejezet értekezik. A közösségi oldalakra vonatkozó tartalmi stratégia hasonló metodika alapján működik és kerül kialakításra, optimális esetben korrelál, illetve kiegészíti a weboldalunkon történő tartalmi kommunikációt.
Miután kialakítottuk, hogy weboldalunkon milyen tartalom jelenjen meg, fontos egy utólagos kiegészítést is tennünk a közösségi oldalak kapcsán. Az ideális felállás az, ha a weboldal tartalmát egyedi, könnyen fogyasztható extrákkal egészítjük ki, valamint kizárólag ide szánt contentet is kreálunk. Fontos, hogy ne csak egy „tüköroldal” legyen a közösségi profilunk, hanem közösséget kovácsoljon és exkluzivitással is bírjon.
Hasonlóan fontos odafigyelni arra, hogy ha két különböző típusú közösségi oldalon is fent vagyunk (pl. Twitter és Facebook), akkor ne ugyan azt a típusú és fajtájú kommunikációt folytassuk mindkettőn. A közösségi oldalaknak megvan a saját felhasználói bázisa és tartalomfogyasztási profilja. Igazodjunk ehhez!
Blogunk tartalommarketinggel foglalkozó cikkeiben rengeteg tippet talál arra, hogy megfelelő, változatos és kreatív tartalommal dolgozzon blogján és közösségi oldalain is.
- Alakítsunk ki külön költségkeretet a közösségi oldalunk menedzseléséhez
Azok a vállalkozások, melyek energiát és időt (azaz pénzt) áldoznak a web stratégiájuk kidolgozására többnyire megengedhetik maguknak, hogy havi szinten néhány ezer forintot a közösségi oldalaikra költsenek.
Ezek a költségek brandet vagy terméket népszerűsítő hirdetéseken felül lehetnek tartalomvásárlások (külső vendégíró), arculati változtatások (grafikus költsége), kampányok levezénylése, vagy applikációk is.
De már az is rengeteg segíthet, ha egyes népszerű vagy fontos megosztásunkat egy bizonyos keretösszeggel támogatjuk meg, mely a Facebookon azt eredményezi, hogy több rajongónkhoz jut majd az el.
Fontos, hogy ha pénzt áldozunk valamire, akkor annak eredményét mérjük is, lássuk pontosan, hogy mire és miért költünk, akár magunktól is kérjük számon, hogy az hozott-e eredményt.
(shuttersctock,.com)
- Legyen felelős!
Ahogy időt és pénzt is kerítettünk a közösségi oldalainkra, ideje annak felelőseit megnevezni. Fontos, hogy legyen, aki az eredményekért felel, és pontosan meglegyen nevezve az a személy, aki vagy akik a profilok menedzselését viszik véghez. Így elkerülhető a gazdátlan költések esete, valamint a következetlen aktivitás és posztolás.
Láthatjuk, hogy a web stratégiai piramison felfelé haladva egyre fókuszáltabban kell az eszközökre koncentrálnunk. A korábbi részek alkalmával weboldalunkkal foglalkoztunk, most egy olyan eszközhöz nyúltunk – a közösségi oldalakhoz -, melyek a mai online világ egyik leghatékonyabb és leginkább költségkímélőbb kommunikációs csatornái.
Ne legyintsünk rá, ne csak „lájkokat” gyűjtsünk. Akik nem kezeli megfelelő figyelemmel a közösségi oldalakat és nem fordítanak rájuk minőségi időt, azok lemaradnak és komoly hátrányba kerülnek versenytársaikkal szemben. Beszéljünk bármekkora és bármilyen típusú piacról is.
A teljes web stratégiai piramisról szóló cikksorozatunkat használva kis- és középvállalkozás is komoly, egzakt, következetes online jelenlétet tud kialakítani. Útmutatónkkal elérheti, hogy a komoly versenytársaival felvegye a versenyt, vagy meg is előzze őket, hiszen kevés olyan piac létezik, ahol az online jelenlét nem létfontosságú.
Kövesse cikksorozatunkat, mely legközelebb a kattintás alapú hirdetésekkel fog foglalkozni.
KKV web stratégia cikksorozat:
