KKV közösségi média A-tól Z-ig 2. rész: alap tudáskészlet

A tartalommarketingről és a különböző tartalomtípusokról már több cikket is írtunk itt a blog hasábjain, ám ennek ellenére a „social”, azaz a közösségi aspektusára szűkítve is érdemes végiggondolni a témakört.

A lehető legnagyobb hiba, melyekbe a kezdő közösségi oldalt nyitó cégek beleesnek az nem más, mint hogy megosztásaik kizárólag promóciós céllal történnek. Az akciókon, termékismertetőkön és a cég szolgáltatásain felül mást nem osztanak meg. A közösségi oldaluk nem lesz más, mint az egykori Budapesti Piac cégre szabott száma. Nem meglepő, az ilyen kizárólag sales-orientált hozzáállás nem szül valós eredményeket. A látogatók és követők hamar szembesülnek ezzel az egyirányú és típusú kommunikációval, hamarosan teljesen ignorálják is azt.

A megoldás egyszerű: igazi tartalmat és hasznos információt kell megosztani a közönséggel, melyek közé csak esetenként szabad befűzni a sales-es pontokat. Erről kell szólnia a közösségi médiának.

Milyen fő csapásirányok vannak a tartalomtípusok között?

Piachoz köthető információk: egyik legalapvetőbb irány, hiszen egészen biztosak lehetünk benne, hogy a célközönségünket érdekelni fogja, a piacunkhoz kapcsolódó hírek, információk és érdekességek.

Trükkök és tippek: értékes és értéket teremtő, hasznos információnak tekinthető, ha az általunk forgalmazott terméktípussal vagy csoporttal kapcsolatban tippeket, tanácsokat, trükköket osztunk meg. Itt szubjektív aspektusban, szakértői státuszban szólhatunk a közönségünkhöz.

Reakciók, vélemények: piacunk világában vélhetően napi szinten jelennek meg új trendek, felmérések, információk. Alkossunk róluk szakmai véleményt! Új felmérés jelent meg? Új innováció netán? Adjunk róla hírt és fűzzünk hozzá szakmai kommentárt.

Karitatív tevékenység és vállalati felelősségvállalás: ha cégünk végez valamilyen karitatív tevékenységet, részt veszünk egy ilyen szervezésében vagy csak adakozunk, akkor az egyik legjobb PR csatorna lehet a közösségi oldalunk. Adjunk róla hírt, a követőink értékelni fogják.

Humor: természetesen az egyik leginkább aktivitást kiváltó tartalomtípus a humorral átitatottak tömege. Azonban vigyázni kell, mindig témában releváns, piacunkhoz köthető humoros tartalmat szabad csak megosztanunk. Személyes tanács, hogy a humoros bejegyzések rendszeres publikálása előtt érdemes magunkban tisztáznunk a márka-identitásunkat. Amennyiben komoly képet akarunk magunkról festeni, kommunikációnk is üzleties, akkor kétszer is gondoljuk meg ezt a közlési formát.

Hogyan és mikor?

Miután a „mit?” kérdést megválaszoltuk, nézzük meg, hogy mikor, milyen gyakorisággal érdemes a megosztás gombra nyomnunk.

Természetesen arra nincsen megfelelő és egzakt válasz, hogy milyen gyakran kell egy céges közösségi platformnak frissítenie oldalait. Rengeteg tényezőtől függ, a közösség méretétől, az információk fontosságától stb. Amiben viszont megegyezhetünk: tervezzünk előre, legyünk következetesek és teszteljünk, mérjünk (majd cselekedjünk a konklúziónak megfelelően).

Ahogy a web stratégiával foglalkozó cikksorozatunkban is írtuk, a tartalommarketing stratégiánkat előre kell tervezni. Amikor ezzel kész vagyunk, jöhet a megvalósítás, hiszen tudjuk, hogy mit, mikor és hova szeretnénk megosztani. Ám a gyakorlati megvalósításra több módszer van.

Végezhetjük manuálisan a megosztásokat, „real time-ban”, azaz akkor lépünk be az adott közösségi oldalra, amikor meg akarjuk osztani a tartalmat. Van lehetőség előre programozni a megosztásokat, ám ezt nem mindegyik közösségi oldal kínálja fel lehetőségként. Ezt hidalja át több külsős online eszköz is, melyek kezelik és ismerik az összes közösségi oldalt, fiókunkban pedig előre programozhatjuk akár egyenként is a megosztásokat. Ezzel rengeteg időt spórolhatunk, valamint jóval átláthatóbbak lesznek az eredmények és maga a munka is, hiszen több közösségi oldal menedzsmentje is egy helyre kerül. Természetesen ez a külsős tartalomgondozási eszköz csak bizonyos méret vagy aktivitási mennyiség után éri meg, hiszen fizetős alkalmazások.

Fontos, hogy folyamatosan figyeljük, mérjük és statisztikában vezessük a különböző típusú tartalmak, különböző időkben történő megosztásainak eredményeit. Ha látjuk, hogy bizonyos tartalomtípus kevésbé ér el jó aktivitást, vagy bizonyos időszakokban semmilyen reakciót nem érünk el, akkor erre reagáljunk és változtassunk stratégiánkon.

KPI-k, azaz a célszámok

Ahhoz, hogy mérni tudjuk a posztok és megosztások teljesítményét, tisztában kell lennünk azokkal a mérőszámokkal, melyek jól kifejezik mindezt.

Követők: ez az egyik legismertebb -és egyértelműbb mérőszám. Igaz túlértékelt, hiszen tudjuk, nem a lájkok száma árulja el igazán egy közösségi oldal sikerességét. Ennek ellenére fontos, hiszen változása jó visszajelzés lehet tevékenységünkre.

Elérés, aktivitás: egyre ismertebb és elismertebb kvantitatív mérőszám. Kijelenthető, hogy tevékenységünkre ez mutat leginkább valós képet. Megmutatja, hogy oldalainkon hány embert értünk el megosztásainkkal és milyen aktivitást sikerült kiváltanunk (továbbosztás, komment, lájk, stb.).

Demográfiai mutatók: talán magyarázatra sem szorul. A kommunikációnkat határozza az meg, hogy a közönségünk milyen átlagkorban van, honnan éri el az oldalunkat és milyen nemű.

Természetesen mindegyik közösségi oldal rendelkezik a saját típusának megfelelő riport szolgáltatással. Más vizsgálati pontok vannak a Twitternél, Facebooknál vagy a YouTube-on.

A lényegi pont, hogy tervezzünk és teszteljünk. Az eredményekre pedig reagáljunk.

A következő részben már két konkrét közösségi oldallal fogunk foglalkozni. Megvizsgáljuk, hogy a Facebookon és a Twitteren milyen kommunikációs formát, stratégiát érdemes használnia egy magyar KKV méretű cégnek, vállalatnak.

• Cikksorozat bevezető
• Alap tudáskészlet egy közösségi oldal üzemeltetéséhez
• A Facebook és a Google Plus
• Kistesók: Twitter és a LinkedIn
• Média világa: YouTube, Vimeo és Ustream
• Képben van a lényeg: Instagram, Pinterest, FlickR
• Összefoglaló, záró gondolatok

Cikkajánló: KKV web stratégia cikksorozat