Interjú a Közép-Európai Női Startup Verseny kitalálójával

A Közép-Európai Női Startup versenyt idén másodszor rendezik meg. 11, többségében női tulajdonosokkal/alapítókkal rendelkező startup verseng a megnyerhető befektetésért és az egyéb díjakért.

Müller Tamás, a verseny kitalálója értékesítési és marketing-szakember, aki már több, mint hat éve segíti a magyar startupok fejlődését tanácsadóként és mentorként, jelenleg többek között a Budapest Launchpad közhasznú egyesület alelnökeként, a Hackathon-in-a-box mentoraként, és a StartupS’exIt alapítójaként. Tamással arról beszélgettünk, honnan jött a verseny ötlete, hogyan lehet egy startup-versenyt megvalósítani, és mit tanácsol a hazai startupoknak.

– Hogyan jött a verseny ötlete?

Korábban is voltak ötleteink, amelyekkel nőket célcsoportot próbáltuk támogatni – ilyen volt az ingyenfoto.hu amit egy fotós barátom talált ki, hogy segítséget nyújtson azoknak a modelleknek, akikkel kifizettetnek 200-300 ezer forintot egy olyan portfólióért, amit aztán nem tudnak majd használni.

Aztán persze kiderült, hogy nem csak a modelleket segíti egy ilyen vállalkozás – rengeteg olyan telefon jött, amiben anyukák kételkedtek abban, hogy róluk lehetséges jó képet csinálni, amire a háromgyerekes asszisztensük átküldte a róla készült képeket, hogy meggyőzze az érdeklődőket. Ez a projekt tényleg megmutatta, hogy segítő szándékkal mekkora változásokat, önbizalomnövelést lehet elérni.

A CarnationGroup (ma Possible) keretében is segítettem szervezni nemzetközi versenyeket, tehát az ötlet, hogy legyen egy startup verseny, soha nem állt távol a gondolataimtól. Az, hogy ezt külön, nők számára tegyük elérhetővé, igazából onnan jött, hogy a korábbi versenyeken megjelenő projektekből sok esetben hiányzott egyfajta női finomság, érzékenység – a projektek geek jellegűek voltak, nagyon profit-orientáltak.

Innen jött az ötlet, hogy legyen egy női startup-verseny, ahol egy másik szemlélet is megnyilvánulhat. Ezért gondoltuk, hogy létrehozunk egy olyan versenyt, ahol a nőké a főszerep – de nem elszeparáltan a férfiaktól. Nem volt előírva, hogy 100%-ban nők legyenek a startup munkatársai, csak női tulajdonostöbbségnek kellett lennie.

Európában ma mindössze 21% a női alapítású vállalkozások aránya. Azért is hoztuk létre ezt a rendezvényt, hogy ezt az arányt egy kicsit segítsük emelni, hogy azt az alulreprezentált réteget, amit ma a női startupperek jelentenek, a figyelem középpontjába helyezzük.

Hiszünk abban, hogy ezek a nők fogják tudni a következő generációt segíteni – a jelenlegi, befektetést kapó női startupperek lesznek a következő befektetők.

– Mi történt a tavalyi versenyzőkkel? Még kapcsolatban vagytok velük?

Kapcsolatban vagyunk, a résztvevők egymással is beszélgetnek. A tavalyi nyertes az idén egy 400 ezer dolláros befektetést nyert Los Angelesben a legnagyobb CES rendezvényen; egy másik, horvát startup pedig a régiójában segíti a startup-közösséget – főleg nőknek adva át a megtanultakat.

– Van-e változás a tavalyi versenyhez képest érdeklődés tekintetében?

Többen jelentkeztek, mint tavaly – sokan még a régión kívülről is, chilei, brazil jelentkező is volt, akiket el kellett sajnos utasítanunk, ha nem találtunk helyi kötődést.

Minőségben is sokkal erősebbek voltak a jelentkezők – az online zsűrinek nem volt egyszerű dolga a kiválasztáskor.

– Milyen típusú startupok jelentkeznek?

Nagyrészt megjelentek azok a kulcsszegmensek, amire a legtöbb finanszírozás jön, amik a csapból is folynak. Itt azonban a jótékonysági, adományozó applikációktól a textildizájnig, a divat, oktatás is reprezentálva volt.

Nem is akartunk kizárólagos szegmenst meghatározni. Az online zsűrit is próbáltuk úgy összeszedni, hogy minden iparág képviseltesse magát.

– Honnan érkeztek a verseny szponzorai, partnerei?

Mi kerestük meg a szponzorainkat – még mindig sok cégnek van módja ilyen támogatásra, például EU-s támogatásokból, de az autonóm összefogás még nagyon várat magára. Az idei évben annak örültem, hogy olyan támogatók is megjelentek a befektetői oldalról, akik eddig nem feltétlenül akartak rendezvényeket támogatni – mostanra az utánpótlás-generálást már fontosabbnak tartják, és átlátják, hogy erre igenis kell áldozni. Nem csak a startupperek fejlődnek, hanem a befektetői oldal is változott az elmúlt egy évben.

A megnyerhető befektetés azokból a befektetési alapokból jött, akik szándéknyilatkozatot írtak alá, hogy mennyi az az összeg, amit befektetnének, ha a csapatok pitch-e elnyeri a tetszésüket. 511 ezer euró ez jelenleg – Amerikában ez egy minimális szintalap, de a régióban, induláshoz néha 2-3 millió forint is elég lehet startupok számára. Ez már segíthet átlépni egy olyan lépcsőt, amit egyedül, családi kasszából nem feltétlenül lehet megfinanszírozni.

– Hogyan zajlik a verseny?

A Demo Day előtt a csapatok oktatáson vesznek részt – főleg az előadói készségekre koncentrálunk, nagy segítséget kaptunk tapasztalt trénerektől pl. David Trayford-tól, akiknek fantasztikus technikáik vannak arra, hogyan lehet jól felépíteni egy előadást, vagy olyan szakemberek is jöttek, mint Drew Gerber, aki PR-oldalról mondta el, mi az, ami működik a sajtókapcsolatokban, és mi az, ami nem.

Közben persze az üzleti tervre is koncentráltunk, és az azokban felmerülő kérdésekre, problémákra – ami a befektetők oldaláról felmerülhet. Az üzleti modellhez a Budapest Launchpad mentorai, és a Traction Tribe oldaláról is érkezett segítség – utóbbiak főleg az amerikai piaccal kapcsolatban nyújtottak felvilágosítást.

A tavalyi Startup Tavasz nyertese is segített, aki két hetes tanulmányútról érkezett éppen most vissza Amerikából, ahol végigjárt rengeteg inkubátort.

– Kicsit eltávolodva a versenytől: Te már évek óta segíted startupok elrugaszkodását. Mit emelnél ki, mit tanácsolnál azoknak, akik frissen indítottak startupot?

Arra koncentráljanak, hogy minél előbb eladást tudjanak produkálni – ne a befektetői pénzre próbáljanak hajtani, hanem minél előbb szülessen bevételük. Nem szabad elfelejteni, hogy a befektetők a pénzük négyszeresét szeretnék viszontlátni. Aki képes már előre termelni, bevételből, szponzorpénzekből – később sokkal könnyebb lesz. A befektetők is szívesebben adnak olyanoknak, akik meg tudják mutatni, hogy már vannak üzleti kapcsolataik, életképes a cég.

A március 24-én lezajlott megmérettetésen a következő eredmények születtek:

I. Gubbio – Magyarország

A Gubbio egy olyan, egyedi igényekre szabott mobil applikáció, ami autizmussal élő gyermekeket és környezetüket segíti a hétköznapi kommunikációs nehézségek áthidalásában. Az app nem kizárólag edukációs jellegű funkciókkal rendelkezik, mint inkább a praktikus információcserét és a napi rutinműveleteket könnyíti meg a szülők és nevelők számára.

II. Comfee – Észtország

A Comfee egy olyan “smart home” megoldást kínál a felhasználók számra, amelynek segítségével a sötétítők a fényerősségre, belső hőmérsékletre reagálva, az adott napszaknak megfelelő pozicióba helyezkednek, így energiát és időt spórolva tulajdonosuknak. A Comfee napelemmel működik, és a meglévő reluxára illeszthető, moduláris megoldás.

III. . Key2office – Ausztria

A Key2Office egy olyan közösségi B2B iroda megosztó hálózat kiépítésén dolgozik, amely Európa különböző országaiban üres irodát vagy tárgyalót kereső felhasználókat kapcsol össze, szabad kapacitással rendelkező munkaterekkel egy egyszerű mobiltelefonos alkalmazás segítségével. A cég egyik alapítója, Vladlena Taraskina elmondta, hogy az applikáció ötlete a saját élményeikből fakad – startupként rengeteg időt töltöttek kávézókban, ami nem volt ideális hely a befektetőkkel való találkozásra.