KKV közösségi média A-tól Z-ig 3. rész: Facebook és Google Plus

A KKV-s közösségi média használattal foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében a közösségépítők két alappilléréhez érkeztünk. Végigvesszük a Facebook és a Google Plus üzleti felhasználásával kapcsolatos legfontosabb alapelveket és tudnivalókat.

A legismertebb közösségi oldalt 2004-ben azért alkották, hogy egyetemi hallgatók között interaktív és egyszerűsített kommunikációt alkosson. Mint ismerjük a történetet, a terv több mint jól sült el, hiszen azóta nem csak hazánkban, hanem az egész világon a legismertebb és leginkább használt közösségi oldal lett.

Bár minél inkább nyugatabbra megyünk, annál inkább látszik a közösségi média felhasználásnak új, tematizálódó trendje (témakör, média típus, korosztály szempontból), addig hazánkban még mindig egyeduralkodó akár felhasználói, akár üzleti szempontból.

Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a hazai aktívan internetezők szinte teljes egésze elérhető a Facebookon keresztül. És ezt üzletileg ki is kell használni!

Az utóbbi években, hála a népszerűségnek, ezen egykori tézisek frázisokká váltak, a tudatosabb vállalkozók zöme – legalább – jelen van egy céges oldallal. Persze az más kérdés, hogy valóban ki van-e használva ez a platform? Valóban úgy használjuk-e céges Facebook oldalunkat, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva?

Sajnos, nem sajnos, ez nem így van, de pozitívan szemlélve elmondhatjuk, hogy a vállalkozói köztudatba legalább már eljutottak olyan fogalmak, mint a Facebook, közösségi oldal és a megosztás.

A legfontosabb elemek, irányelvek

Feltételezzük olvasóinkról, hogy a Facebookról szóló fejezetben nem arról kell beszélnünk, hogy mégis miért nem a legfontosabb mérőszám a lájkok száma, és hogy hosszú távon miért nem ér el érdemi aktivitást felhasználóitól a kizárólag termékeik fényezésével foglalkozó céges oldalak.

A következőkben a MoZ.com anyaga alapján olyan kiemelten fontos elemeket, részeket veszünk át, melyek megértése és használata alapvetően meghatározza és formálja az FB aktivitásunkat, és az üzletileg sikeres jelenlét felé irányítja mindazt.

Tartalom, tartalmi elemek

Bármi, amit megosztunk, azaz közzéteszünk a Facebookon, tartalomnak számít. A hírfolyam rendszere rendelkezik egy „elosztó” algoritmussal, mely azt számolja ki, hogy az adott felhasználó mely tartalmakat lássa közvetlenül az általa kedvelt oldalak megosztásai közül. A célunk ide bekerülni, ezért olyan tartalmat kell megosztanunk, mely hasznos vagy érdekes lehet a követőnknek, hiszen ez az algoritmus a felhasználó érdeklődési köréből fog válogatni a hírfolyamára. Ez az érdeklődési kör pedig az egyéb követet oldalak hasonlóságától, „kiosztogatott” lájkok, kommentek és megosztások összességétől függ.

Tehát, ha megosztunk, gondoljunk arra: csak akkor érhetjük el a célunkat, ha a megosztandó tartalmat –minimum!- mi is szívesen látnánk viszont a falunkon.

Időzítés

A Facebookon (és általában a közösségi oldalakon) való kommunikáció egyik titka az időzítés. Vannak olyan alapvető irányelvek, melyek segíthetnek elindulni: ilyen, hogy hétvégén nem érdemes tartalmat megosztani (maximum ismételt kontentet), illetve a 10-12, valamint a 16-18 és a 20-22 órai időpontok, melyekkel érdemes operálni. Természetesen itt is minden közösség más, jelentősen eltérő felhasználói szokásokkal bír egy fiataloknak szóló oldal, mint mondjuk egy üzleti élettel foglalkozó.

Ismerjük meg a közönségünket, elemezzük, hogy melyek azok az időpontok, amikor a korábbi posztjaink jól, jobban teljesítettek. Ezáltal felállíthatunk magunknak egy preferált megosztási ütemezést, mellyel jelentősen növelhetjük a posztjaink eléréseinek mértékét.

Moderáció

Egy Facebook oldalt üzemeltetve bizonyos hatalom kerül a kezünkbe, végig kell gondolnunk, hogy a megosztásainkkal kapcsolatos kommenteket milyen módon, stílusban moderáljuk. Nagyon fontos ezt előre tisztázni, hiszen mind a teljes „szabadon hagyás”, mind a totális kontroll szülhet jó és nagyon káros eredményeket. Ügyeljünk arra, hogy az előre lefektetett, a többi hozzáféréssel rendelkező munkatársunkkal is egyeztetett irányelveket konzekvensen betartjuk. Lehet, hogy egy termékünkhöz negatív kritika társul, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek törlése inkább szül negatív attitűdöt, mintsem annak a kritikának, problémának az intelligens, objektív kezelése. Legyünk objektívek, türelmesek, tárgyilagosak és merjük leírni, „Kedves ügyfelünk, Önnek igaza van, elnézést a kellemetlenségért, kapcsolattartónk azonnal keresni fogja Önt, hogy a problémáját mielőbb megoldjuk”.

Közösségként kezelés

Ez is egy olyan pont, amikor alapvető téziseket állapítunk meg. Figyeljünk arra, hogy a Facebookon alakított és folyamatosan figyelmet kapó közösségünket valóban „érző csoportként” kezeljük. Ne robotoknak, droidoknak, pénznek tekintsük őket. Építsük be a kommunikációnkba a tudatukat, mert érzékelni fogják, hogy van-e lelke a velük szemben mutatott viselkedésünknek, vagy csak sales csatornaként tekintünk rájuk. Ez egy nagyon fontos sikerfaktor, megfigyelhető, hogy a nagy aktivitással rendelkező oldalaknak közössége van, a kommunikációban pedig stílus, lélek és tudat fedezhető fel.

Célok meghatározása

Ahogyan egy landing (érkező) oldal, vagy egy komolyabb kampány esetében is fontos meghatározni a célunkat, üzenetünket, úgy a Facebook oldalunknál is nélkülözhetetlen, hogy a kezdeti lépéseknél is tisztában legyünk azzal, melyek a fő céljaink. Pontosan kell tudnunk, hogy a FB oldalunkkal mit akarunk elérni: közösséget építeni, eladni, promótálni, kapcsolatot tartani,esetleg visszajelzéseket kapni termékeinkről? Választhatunk egyet, de akár többet is, a lényeg az, hogy a látogató, felhasználó egy konzekvens koncepcióval találkozzon, hiszen ha tudja, hogy „mire való” az adott FB oldal, akkor ő is arra fogja használni.

Tuti tippek röviden:

• Naponta 1-3 db megosztás, délelőtt, délután és 1 az esti órákban
• A hétköznapok második felére tervezzük be a legerősebb megosztásunkat
• Legalább 3 óra legyen 1-1 megosztás között
• Tegyünk fel kérdéseket, kérjünk ki véleményt, jelentősen több reakciót válthatunk ki
• Elemezzük a korábbi megosztásokat és azok sikerét (mikor osztottuk meg, milyen típusú volt a tartalom?)
• Képfeltöltéssel osszunk meg tartalmat (leírásba a linket), jelentősen több elérést érnek el a képek
• A megosztásaink leírásait 150-200 karakterre maximalizáljuk
• Nyugodtan használjunk hangulatjeleket (pl. smiley), személyesebbé teszi a kommunikációt

Google Plus

A Facebookhoz leginkább hasonló tartalmak megosztására alkalmas közösségi felület a Google Plus, melyet a Google 2011-ben azért indított el, hogy „legyőzze” a Facebookot és a Twittert. A nagy tervekből nem lett semmi, globálisan 6-15 millió aktív felhasználót tudott csak szerezni, annak ellenére is, hogy minden Gmail hozzáféréshez Google Plus is dukált pár kattintás után.

Ennek ellenére egy cég – egyelőre – nem kerülheti ki az általa létrehozott tartalmak Google Plus-on történő megosztását. Ennek okai elsősorban a keresőoptimalizálásban kereshetők, mintsem óriási közösségi aktivitásban.

Elmagyarázom: sokáig a Google úgy próbálta „ránk erőltetni” közösségi oldalát, hogy a Google Plus-on történő megosztásokat (tehát linkeket, és a hozzá tartozó domaineket) magasabban értékelte algoritmusában, mint a Facebookon vagy más közösségi oldalakon történőket. Emiatt egyfajta linképítési stratégiarészként szerepelt általában az itt történő közösség és oldal létrehozása, hiszen az itt megosztott, az oldalunkra mutató tartalmakat a keresőrobotok jobban jutalmazták, így több „pontot” adtak hozzá a cégünk weboldalának keresőmotorokban elért rangjához, helyezéséhez.

Fontos megjegyezni, hogy a Google ezt szépen lassan kiegyenlítette, a legújabb algoritmus frissítések szépen eltüntették ezt az előnyt, manapság lényegében ugyan annyit érhet egy Facebook és egy Google Plus megosztás is.

Természetesen ezen felül is érdemes erőforrást elkülöníteni a Google Plus-os oldalak létrehozására, hiszen magyar felhasználókat is elérhetünk, és bár jelentősen, sőt nagyságrendekkel kevesebbet, mint mondjuk a Facebookon, ám mivel a FB-os tartalmi és megosztási stratégiánk lényegében átültethető a Google Plus-ra, így az oda történő megosztás nem jár jelentős többletmunkával.

Persze demográfiailag kimutatható némi különbség a Facebook és a Google Plus között, a Google termékét globálisan 10 évvel fiatalabbak használják, inkább férfiak és a felületből adódóan jellemzőbben a hosszabb tartalmak és megosztások.

A legfontosabb elemek, irányelvek

A Google Plus egyik nagy előnye, hogy Google termék, így könnyen összekapcsolható és összehangolható más Google termékekkel, tehát ha meghívunk valakit egy eseményre, akkor annak Gmail-es naptárába is bekerül az esemény automatikusan. Ilyen és ehhez hasonló kényelmi funkciók tartják életben és adnak létjogosultságot a Google Plus-nak.

Érdemes promótálni Google Plus-os oldalunkat a többi közösségi platformunkon, így könnyedén felhasználókat irányíthatunk oda, természetesen ez csak akkor működik gyakorlatban, ha némi exkluzivitással ruházzuk fel a G+ oldalunkat, amiért megéri oda is átmennie egy közösségi tagunknak.

Adjunk hozzá értéket

Ahhoz, hogy életképes legyen ezen a platformon is a közösségi oldalunk, érdemes platform-exkluzív tartalmakat generálnunk. Bár alapvetően használhatjuk „tükör oldalként” is, ahhoz, hogy érdemben szerezhessünk követőket, időnként muszáj lesz olyan tartalmat megosztanunk, melyet kizárólag ezen a platformra szánunk. Ezt az exkluzív kontentet pedig meg is tudjuk hirdetni a többi közösségi oldalon, így promótálva azt.

Reagálás

Nagyon ügyeljünk arra, hogy a kevésbé használt közösségi helyeinken feltett felhasználói kérdésekre mindenképpen reagáljunk, hiszen ha már az adott felhasználó odakerült és még kérdést vagy véleményt is megfogalmazott, akkor nem tehetjük meg, hogy nem reagálunk rá. Ezért a monitorozás nagyon fontos a kisebb közösségi platformok esetében!

+Name tag

Twitteren @ jellel jelölhetünk személyeket vagy oldalakat, addig Google Plus-on ezt + jellel tehetjük, funkciója ugyan az, hasznossága hasonlóan eredményesnek nevezhető. Ha van érintett személy vagy oldal, mely kapcsolódik a megosztásunkhoz, ne felejtsük el be-tagelni azt!

Tuti tippek röviden:

• „+” jellel jelöljük be a személyeket, oldalakat, akik vagy amik érintettek
• Megosztásainkhoz itt hosszabban is írhatunk megjegyzést, hiszen a platform alkalmas arra
• Hozzunk létre eseményeket, hívjunk meg rá mindenkit, aki érintett lehet!
• Képek itt is nagyon jól működnek
• Megosztásaink címére nagyon figyeljünk, hiszen azok nem csak tartalmi értelemben fontosak, hanem a keresőmotorokban történő megjelenésben is
• Formázzuk a szöveget, van lehetőségünk dőlt, áthúzott és kövér betűket is használni
• Témáinkat az úgynevezett „hashtagekkel” jelölhetjük # jellel

Összességében láthatjuk, hogy a fenti alap irányelveket betartva, ezek szerint alakítva irányítási gondolatmenetünket sikeres és aktivitást kiváltó céges Facebook/Google Plus oldalt tudunk létrehozni. A legfontosabb, hogy itt is annyit várjunk el az adott eszköztől, amennyit beleteszünk. A közösségi oldalakkal kapcsolatos projektek nagy százaléka hosszú távú, ám megtérülő befektetés.

A cikksorozat következő részében mástípusú tartalmakra koncentráló közösségi oldalakat mutatunk be, melyekkel tovább bővíthetjük céges kommunikációs csatornáinkat.

Reméljük, hogy ezúttal is velünk tartanak!

• Cikksorozat bevezető
• Alap tudáskészlet egy közösségi oldal üzemeltetéséhez
• A Facebook és a Google Plus
• Kistesók: Twitter és a LinkedIn
• Média világa: YouTube, Vimeo és Ustream
• Képben van a lényeg: Instagram, Pinterest, FlickR
• Összefoglaló, záró gondolatok

Cikkajánló: KKV web stratégia cikksorozat