KKV közösségi média 4. rész: Twitter és LinkedIn

Az előző cikkekben mind a nemzetközi, mind a magyar közösségi média nagytestvéreiről beszéltünk. Cikkünk legújabb részében viszont már a kevésbé evidens szereplők jönnek: a rövid és tömör Twitter, valamint a HR-esek kedvence, a LinkedIn.

A két közösségi médiumot nem csak megvizsgáljuk marketing felhasználás szempontjából, hanem néhány fontos tippel segítséget is nyújtunk a céges jelenlét elkezdéséhez.

140 karakter, azaz a Twitter

A Twitter nevü közösségi oldalt 2006-ban alapították, legfontosabb tudnivaló róla, hogy 140 karakteres üzenetekkel operál, felhasználását tekintve az azonnali és majdhogynem élő információközlés a lényege. Ha egy exkluzív sajtótájékoztatónk van, esetleg egy remek rendezvényünk, akkor arról remekül tudunk „real-time” közvetíteni és hírt adni, amennyiben a Twittert használjuk.

Míg a Facebook és a Google Plus esetén a klasszikus internet felhasználók demográfiai adatai jönnek szembe felhasználó meghatározáskor, addig a Twitteren már jóval szűkebb, jobban megfogalmazható célközönség gyűlt össze. A felhasználók 55%-a nő, 18 és 49 évesek általában és több mint a 70%-uk főiskolát végzett! Ez utóbbi az az adat, mellyel már egy marketing tervező egészen biztosan tud valamit kezdeni.

A Twitter nagy előnye még, hogy nincs szükség kapcsolatok kialakítására ahhoz, hogy elérjünk felhasználókat, mivel klasszikus értelemben az információra, majd az arra történő reagálásra alapul.

Hogyan kezdjünk hozzá?

Ezúttal sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a brand-személyiségünkre, mivel itt kizárólag 140 karakter megosztásával tudunk kommunikálni. Nincs lehetőségünk árnyaltan fogalmazni, lényegre kell törnünk, és ebben az 1-2 mondatban kell a meghatározott brand-identitásunkat is tükröznünk. Érdemes külön figyelmet fordítani a Twitteres kommunikációra, minek okán közel sem az a megfelelő felhasználási mód, ha a Facebookon megosztott tartalmainkat továbbosztjuk itt is. Hogy miért? Mert alapvetően más formátumú, közönségű médiumról van szó.

Amennyiben nem vagyunk képben arról, hogy a Twitteren mit is jelent a „real-time” kifejezés, akkor érdemes megfigyelni azt az elsősorban külföldi trendet, ahogyan a sportolók és a politikusok használják az oldalt. Szinte kizárólag az éppen akkor történt dologról informálnak, valamint egy éppen aktuálisan futó és történő eseményt kommentálnak. Próbáljunk mi is így gondolkodni, mikor megosztunk valamit.

Ahogyan a hangnemet, úgy a Twitter nevünket is érdemes jól megfontolni, hiszen itt nem a profilkép alakítja az első benyomást, hanem a felhasználói nevünk. Érdemes belerakni a brand néven felül a tevékenységünkre utaló kifejezést is, illetve ha szolgáltatásunk vagy termékünk szűkebb lokális célzású (tehát ha pl. csak Veszprémre korlátozódik a tevékenységi kör), akkor ezt is írjuk bele.

Ne szólj szám…

A Twitter tehát információ alapú, az aktualitás kulcsfontosságú a megosztott tartalmak tekintetében, de híres arról is, hogy igen markáns közönség alkotta szabályokkal rendelkezik. Ezeket érdemes figyelembe venni a kommunikáció lefolytatása során.

Evidens, hogy röviden és tömören kell fogalmazni, de arra is nagyon figyeljünk, hogy ne spameljünk, ne floodoljunk semmilyen felületen sem direkt ajánlatokkal. Ne itt akarjuk a legújabb szokásos heti 10%-os akciónkat promótálni minden felhasználót idegesítve. Használjuk, és ne kihasználjuk!

A felhasználás egyik legfontosabb eszköze a válaszok adása, melyet az @ jellel tudunk megtenni, ezzel, és a felhasználónév megadásával címezni tudjuk üzenetünket. Ezt megadva nem csak reakciót, hanem jelölést is végbevihetünk, amennyiben pl. legújabb termékünk megjelenéséhez partnerekre is szükség volt. Amikor itt bejelöljük őket, megnyitjuk a lehetőséget arra, hogy a megjelölt fél, vagy annak közönsége is informálódjon üzenetünkről.

A hashtag fogalmával érdemes tisztában lenni, gyakorlatilag témát, témakört jelölhetünk meg vele, a legtöbb közösségi oldalon konkrét hírfolyammal is rendelkezik az így hashtaggel létrehozott témakör (Facebook vagy Instagram). Ebben minden felhasználó hozzáteheti a saját kapcsolódó (és hashtagelt) véleményét, információját.

Így van ez a Twitteren is, amennyiben a megosztásunkat ellátjuk a „#témaneve” hashtaggel, úgy nem csak követőinknek, hanem a hashtaget megtekintőknek is megjelenítjük a tartalmat.

Igen, láthatjuk, hogy a Twitter elsősorban azoknak a cégeknek, brandeknek érdemes használniuk, melyeknek célcsoportja minimum főiskolai végzettséggel rendelkezik, és maga a termékről vagy szolgáltatásról sok fontos, aktualitással bíró információ jelenik meg, vagy ezeket közölni fontos lehet.

LinkedIn

Blogunk olvasóinak nagyrésze vélhetően megtalálható a legnagyobb, professzionális célközönségre apelláló közösségi oldalon, a LinkedIn-en. Lényegét tekintve a HR-esek mekkájáról van szó, hiszen ez a közösségi oldal nem csak egy jó online CV, hanem remek kapcsolatépítő platform is.

A „legprofibb” közösségi oldalt 200 országból közel 238 millióan használják, 2012. óta 5,7 milliárd álláskeresés történt és 50 millió „endorsment”, azaz ajánlás ment végbe.

A LinkedIn működésének lényege a következő: a személyek feltöltik a saját szakmai életükkel kapcsolatos információkat és kapcsolatba lépnek azokkal, akiket ismernek. Hálózatokat és csoportokat alkotnak téma, cég vagy személy körül. A személyek pedig ajánlhatják egymást, közös projekteket nevezhetnek meg, tehát egy interaktív, közösségi szakmai portálról van szó.

A LinkedIn-en nem csak szakmai előéletünket „digitalizálhatjuk”, hanem kapcsolatokat is építhetünk, munkát találhatunk, vagy minket találhat meg munka.

B2B leadek

A LinkedIn a cégek számára egy valamit tud igazán nyújtani: B2B, azaz üzleti ügyfeleket, érdeklődőket, tehát leadeket.

Segítségével kifejezetten az üzleti életben aktívan részt vállaló, arra fókuszt helyező személyeket tudunk mozgósítani, vagy feléjük hírt adni cégünkről. Az itt létrehozott hírfolyam, csoport, azaz céges profil tehát olyan szakmai közeget ér el, akik (mivel fenn vannak a LinkedIn-en) maguk is kiemelt figyelmet fordítanak szakmai életükre és annak online „ápolására”.

Az itt létrehozott céges profil, és az ott kialakuló közönség egy nagyon komoly hitelességet képes adni a cégünknek, mely főnyeremény lehet egy B2B fókuszú vállalatnak. Természetesen ehhez egy jó profil és egy folyamatosan frissített, érdekes tartalmi stratégia kell, melyet jó minőségben jelenítünk meg.

Figyeljünk a közönségre

A közönség persze nem jön magától, legalábbis nem gyorsan. Ahhoz, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot, magunknak kell promózni céges oldalunkat. Keressünk adekvát, témájában kapcsolódó csoportokat, itt tudjuk – természetesen nem spamelve – felhívni a figyelmet a szakmailag jó minőségű, saját tartalmunkra.

Amire érdemes odafigyelni, hogy ne fényezzük túl cégünket. Amikor önmagunkról beszélünk, maradjunk a talajon, és inkább a szakmaiságunkkal tűnjünk ki. Fontos megemlíteni, hogy a LinkedIn-en egy lájk vagy követő jóval nagyobb elköteleződést jelent, mint mondjuk Facebookon. Ezért fontos, hogy valóban minőségi munkát és tartalmat vigyünk fel az oldalra.

Pont emiatt ügyeljünk rá, hogy minden a mi tartalmunkra adott akcióra viszont reagálunk. Ha kommentelnek, kérdeznek, üzennek vagy értékelnek, feltétlenül tiszteljük meg a másik felet azzal, hogy arra reagálunk mi is.

Láthatjuk, hogy a Twitter és a LinkedIn mennyire más közegű és jellemű közösségi oldal. Ahogyan a cikksorozat elején is kitárgyaltuk, a közösségi médiára vonatkozó stratégiánk egyik legfontosabb eleme, hogy felmérjük és meghatározzuk a célzott közösségi oldalakat.

Ezt leginkább a célközönségünk pontos definiálásával, azaz meghatározásával lehet megtenni. Amikor tudjuk, hogy kiknek adunk el, kik az ügyfeleink, akkor csak ki kell választanunk azt a 2-3 közösségi platformot, melyeket magas minőségben, professzionális módon üzemeltethetünk.

A következő részben az audiovizális tartalmak felé kanyarodunk el, olyan platformok üzleti felhasználását vizsgáljuk meg, mint a YouTube, Vimeo vagy a UStream.

Reméljük, hogy ezúttal is velünk tartanak!

• Cikksorozat bevezető
• Alap tudáskészlet egy közösségi oldal üzemeltetéséhez
• A Facebook és a Google Plus
• Kistesók: Twitter és a LinkedIn
• Média világa: YouTube, Vimeo és Ustream
• Képben van a lényeg: Instagram, Pinterest, FlickR
• Összefoglaló, záró gondolatok

Cikkajánló: KKV web stratégia cikksorozat