A legjobb megoldások a 2022-es gazdasági válságra

Ha van kifejezés, amit egyetlen vállalkozó, cégvezető sem szeretne soha az életben hallani, az biztosan a gazdasági világválság. Egy ilyen helyzetben minden bizonytalanná válik, a bevált módszerek hasztalannak bizonyulnak, a cég jövője pedig megkérdőjeleződik. Akármennyire utáljuk is, sajnos muszáj kimondani: 2022-ben brutális világgazdasági válsággal állunk szemben.

Aki nem egy kő alatt élt az elmúlt pár hónapban (évben), az pontosan tudja, hogy miről beszélünk. Ha tankoltál mostanában, ha elmentél a közértbe, ha befizetted a céges rezsiszámlát, ha váltottál mostanában eurót, akkor pontosan tudod, hogy mekkora a baj. A Cégépítők podcast vendégei – Pál Zoltán és Elek Márton – azonban azt is tudják, hogy mi a sikeres válságkezelés receptje.

A gazdasági világválság kiváltó okai

Koronavírus-járvány

Talán maga a vírus már nem jelent akkora és olyan közvetlen veszélyt (hála a védőoltásoknak), de a COVID gazdasági hatásai bizony még sokáig velünk lesznek. A legfontosabb ezek közül talán az, hogy az emberek közel két évig visszafogták a kiadásaikat. Ki kényszerből, mert a lezárások miatt elvesztette az állását, ki azért, mert fel akart készülni a nehéz időkre. Akárhogy is, a járvány visszaszorulásával a lakosság hirtelen „nagybevásárlásba” kezdett, ami pillanatok alatt áruhiányhoz és persze inflációhoz vezetett.

A COVID másik döntő hatása az volt, hogy egyes iparágak óriási pofont kaptak, és a mai napig sem álltak fel belőle. A turizmus még mindig szenved, a vendéglátóhelyek meghatározó része örökre bezárt, az ellátási láncok pedig még mindig nem álltak teljes egészében helyre. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a Kínai termelési kapacitás is csak töredéke a megszokottnak – márpedig a világot az ázsiai ország látja el alapanyaggal szinte minden ipari szektorban.

Orosz-Ukrán háború

2022. február 24-e sötét nap Európa történelmében. Oroszország ekkor támadta meg Ukrajnát, a háború pedig azóta is tart. A szomszédunkban zajló értelmetlen pusztítás a világgazdaságot is alapjaiban rengette meg. Az európai országok – így Magyarország is – alapvetően függnek az orosz nyersanyagtól, azaz kőolajtól és földgáztól. Ellátási hiányosságok egyelőre nincsenek, de a tél kimondottan bizonytalan: lesz-e elegendő üzemanyag és gáz, vagy évtizedek óta nem látott fogcsikorgató tél vár ránk?

Magyar gazdaságpolitika

Hazánk problémái nem a háború kitörésével kezdődtek. A kormány már tavaly novemberben hatósági árkorlátozást vezetett be néhány alapvető élelmiszerre, illetve az üzemanyagra. Az infláció ugyanis már akkor is az egekben volt, 2022 augusztusára pedig egészen rémisztő méreteket öltött. Ezzel együtt/párhuzamosan a forint-euró árfolyam is történelmi mélységekbe zuhant, ami újabb csapást jelentett a hazai cégeknek.

Hogy megállítsa a forint zuhanását, a Jegybank folyamatosan emelte az alapkamatot, ami a vállalkozások hitelterheit növelte és növeli jelenleg is. Végül egy utolsó adalék a válság megértéséhez: a magyar kormány és az Európai Bizottság közti konfliktus miatt jelenleg mintegy hatezer milliárd forinttól esik el Magyarország. Akárhonnan nézzük, ez bizony fájóan hiányzik a költségvetésből.

Ezek nehezítik a cégek életét a válságban

Infláció

Ha hónapról hónapra drágább minden, azt a céged is megsínyli. Akármivel is foglalkozol, biztos hogy most drágábban tudod előállítani, szolgáltatni, mint egy évvel ezelőtt. Az áremelést pedig ilyen gazdasági helyzetben nehéz eladni az ügyfeleknek.

Forint-euró árfolyam

Nem nagyon létezik olyan piac Magyarországon, ami ne szorulna kisebb-nagyobb mértékben importra. Márpedig a 400 forint felletti euró árfolyam hatalmas áremelkedést jelent minden beszerzésnél. A szakértők többsége egyet ért abban, hogy az olcsó eurónak hosszú időre búcsút inthetünk.

Visszafogott fogyasztás

A 2022-es gazdasági válság ugyanazt a forgatókönyve követi, mint a korábbiak. Ennek pedig egyik legalapvetőbb velejárója, hogy a lakosság drasztikusan visszafogja a fogyasztását. Az emberek ilyenkor inkább tartalékolnak, és csak a legalapvetőbb dolgokra költenek. Ami nem jó hír egyetlen vállalkozásnak sem, amelyik valami másban utazik.

Rezsiköltségek és üzemanyagárak

Egyre drágább mulatság fenntartani egy céget, ami komoly likviditási gondokat okozhat. A rezsiben még csak most jön majd az igazi feketeleves, az üzemanyagnál pedig már isszuk: 2022. júl. 30-tól céges autóba már nem tankolható hatósági áras benzin és diesel.

Kata-változások

A kata-törvény módosítása inkább a válságkezeléshez, mint magához a válsághoz köthető, a hatása ugyanakkor drámai. Négyszázezer vállalkozó megélhetése vált bizonytalanná vagy éppen drágábbá. Különösen érintettek az olyan területek, mint a könyvkiadás, fordítás, marketing, fodrászat, kozmetika stb.

A magyar államcsőd esélye – reális lehetőség?

Távol álljon tőlünk, hogy riogassunk bárkit is, de mégis muszáj feltenni ezt a kérdést, mert sokakat érdekel. A válasz persze az, hogy nem tudjuk megmondani, lesz-e államcsőd vagy sem. Nálunk okosabb emberek azonban megpróbálták megtippelni a magyar államcsőd esélyét. A Bloomberg elemzése bizony rendkívül lelombozó:

Ha csak Európát nézzük, akkor azt látjuk, hogy a kontinensen a harmadik legnagyobb eséllyel Magyarország jelent csődöt (csak a háború dúlta Ukrajnában és Szerbiában nagyobb erre az esély). Világszinten pedig a 28. legveszélyeztetettebb állam vagyunk. Erre szokták azt mondani, hogy reméljük a legjobbakat, de készüljünk fel a legrosszabbra.

Tanulj a cégépítés mestereitől – tedd válságállóvá a céged!

Pál Zoltán: „Lehetőségként tekintek a válságra”

Pál Zoltán egyedül indította SEO-ügynökségét, ami mára negyven fős vállalkozássá duzzadt, 300 millió forintos szerződésállománnyal. Zoltán emellett több cégnek is segít mentorként.

„Azt gondolom, hogy válságról talán még nem beszélhetünk. Szerencsésebb lenne a mostani helyzetet változásnak hívni. Egy olyan szituációnak, ahol kicsit minden borul – amire fél éve alapoztunk, az most már biztosan nem igaz, és nem működőképes. A mázli az, hogy a legtöbb cég már hozzászokott ehhez. Az elmúlt években folyamatosan értek minket a válságok, és nem kell nagy jóstehetség, hogy tudjuk: a jövőben is várhatók gazdasági válságok.

A kulcs tehát az, hogy hosszú távra rendezkedjünk be. Fogalmunk sincs, mikor lesz vége a mostani nehézségeknek, és semmi sem garantálja, hogy felívelés következik utána. Ami 100%, hogy alkalmazkodni kell. Csak az lehet sikeres, aki képes megújulni és adaptálódni. Aki a régi, „jól beváltnak” hitt megoldások szerint megy tovább, arra nagyon nehéz idők jönnek.

Hogyan lehet hosszú távra tervezni? Nos, úgy, hogy mindent, de tényleg mindent mérünk. Az ügyfélszámot, az egyes ügyfelek költését, az árainkat – mindent, ami csak számszerűsíthető. Ezzel együtt az is fontos, hogy el tudjuk engedni a dolgokat. Lehet, hogy tavaly ilyenkor egy projekt prioritásnak tűnt, de a mostani szituban nem érdemes pénzt és időt fecsérelni rá. Most azokra a projektekre kell fókuszálni, amik a hosszú távú céljainkat szolgálja.

Ha pedig már az idő szóba került: a világon semmi nincs ingyen. Vagy pénzbe kerül, vagy időbe. Cégvezetőként főleg az utóbbival tudok nagylelkűen bánni, azaz időt hitelezni magamnak, hogy a cégem fejlesztésével foglalkozzak a válságban. Ha most rászánom az időt, és akár éjfélkor is a folyamataimat fejlesztem, az később kamatostul megtérül majd. Nincs könnyű megoldás, nincs kerülőút. Nem lehet csak ülni, és várni a megoldást. A tettek ideje van.”

Elek Márton: „Az a lényeg, hogy legyen víziónk”

Elek Márton alig kétszászezer forinttal vágott bele a Borháló nevű cégébe. És most? Három év után az árbevétel már a egy milliárd forintot is meghaladja. Márton jelenleg 10 cégnek segít vezetői tanácsadóként.

„A válságok idejét éljük. Az elmúlt tíz évben is az volt, mert a munkaerőhiány bizony egy komoly krízist jelentett. Aztán a COVID, most pedig a háború, az infláció, az energiaárak, és még sorolhatnám. Azt látom, hogy azok a cégvezetők nem riadnak meg, akiknek kialakult stratégiája van. Aki tudja, hogy mit miért csinál és mikor. Nem lehet mindent eldobni, és mondjuk embereket tömegesen kirúgni. Alkalmazkodni kell, és akár külső tudást, segítséget is bevonni a vezetésbe.

Szóval a kapkodást semmiképp sem tekintem célravezetőnek. A stratégiánkhoz ragaszkodnunk kell, miközben a taktikánk változhat. Ha például a fix fizetésből teljesítményarányos bérezésre váltok azoknál a kollégáknál, akiknél ez működhet, az egy taktikai váltás. De az, hogy tartalmi edukációval szerzek ügyfelet, az stratégia. Amit nem most kell újragondolni.

Azt viszont nagyon is érdemes átgondolni minden cégvezetőnek, hogy ő pontosan milyen munkát is végez a vállalkozásban. Milyen szerepkörökben tevékenykedik. Ehhez elég egy egyszerű Excel-tábla, amiben vezetjük, hogy mi az, amit minden nap, minden héten vagy minden hónapban csinálok. Ki fog rajzolódni, hogy hány lovat próbál megülni a cégvezető egyszerre. És akkor innen már fel lehet állítani prioritásokat, és ki lehet szervezni azt, ami viszi az időt.

A fontossági sorrendek meghatározása alapvető a válságban. Könnyen tűnhet úgy, hogy ami sürgős, az fontos is, de ez messze nem törvényszerű. Sőt, általában épp fordítva van! Önmagunk képzése, a tanulás, a fejlődés például nem sürgős, vagyis nem megy egyik napról a másikra. Mégis azt gondolom, hogy a 2022-es gazdasági válságban ez a legjobb módszer a növekedéshez.”

Zoltán és Marci még több hasznos tippet ad a Cégépítők Podcast teljes adásában. Hallgasd meg a linkre kattintva!