Vállalkozás indítása 2023-ban – mit mond a jog?

Amikor az emberben felmerül az a bizonyos Nagy Ötlet, amire a jövőjét, vagyis a vállalkozását építi majd, aligha gondolkozik azon, hogy milyen jogi keretek között tudja majd valóra váltani. Mi tagadás, a társasági jog igen száraz olvasmány, de mint mindannyian tudjuk, a törvény nem tudása nem mentesít (ignorantia non excusat legem). Vagyis kénytelenek vagyunk ismerni a cégalapításra és vállalkozásindításra vonatkozó paragrafusokat, hogy törvényesen indíthassuk és üzemeltethessük a cégünket.

De pontosan mit mond a jog, és mely jogszabályok a legfontosabbak? Nos, elöljáróban annyit, hogy a vállalkozásokról alapvetően a polgári törvénykönyv rendelkezik, de bizony a büntető törvénykönyvnek is vannak idevágó passzusai. Lássuk tehát, hogy miként lesz törvényes egy vállalkozás elindítása.

A vállalkozás indítás jogi háttere

Kezdjük az egyéni vállalkozással, amit egészen pontosan a 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről részletez. Ebben a törvényben feketén-fehéren szerepel, hogy mindenkinek joga van egyéni vállalkozást indítani. A jogszabály így fogalmaz:

Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Fontos tudnunk azonban azt is, hogy néhány szakma más, külön jogszabályok alá tartozik, így rájuk a 2009. évi CXV. törvény nem érvényes. Ezek a szakmák és tevékenységek a következők:

• a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő
• a szolgáltató állatorvos
• az ügyvédi tevékenység
• az egyéni szabadalmi ügyvivő
• a közjegyzői tevékenység
• az önálló bírósági végrehajtó

A cégekre és vállalatokra, vagy jogi nyelven gazdasági táraságokra vonatkozó előírásokat a polgári törvénykönyvben kell keresnünk, méghozzá a harmadik részben. A jogalkotók itt határozták meg, hogy mi tekinthető gazdasági társaságnak:

A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

Ennek megfelelően gazdasági társaság hazánkban jelenleg négyféle formában létezhet (és mivel formakényszer is érvényben van, kötelező ezek közül választani):

Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.

A gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra természetesen a Btk. is vonatkozik. A 2012. évi C. törvény részletezi az olyan, a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeket, mint a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység vagy éppen a rossz minőségű termék forgalomba hozatala. Szintén a Büntető törvényköny tartalmazza a foglalkozástól eltiltás részletes szabályozását is.

Az egyéni vállalkozókra vonatkozó törvények

A kezdő vállalkozás indítása jellemzően ebben a formában történik. Az egyéni vállalkozás indítás feltételei és költségei is kedvezők, ez a lehetőség ráadásul bárki számára nyitva áll. Ev ugyanis bárki lehet, csak néhány kitétel van. Ezek közül fontos, hogy nagykorúnak és cselekvőképesnek kell lenni, és nem lehetünk egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Egy embernek ugyanakkor csak egy egyéni vállalkozása lehet, annak viszont nincs akadálya, hogy alkalmazott segítse a munkánkat.

Az egyéni vállalkozás és a cég között talán az a legdöntőbb különbség, hogy az ev „köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában”, míg egy cég esetében ilyen jogszabály nem áll fenn. Döntő eltérés az is, hogy – ellentétben egy kft-vel vagy rt-vel – az egyéni vállalkozó a „tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.”

De mi is lehet a tevékenység egyéni vállalkozóknál? Nos, több is lehet, nem muszáj egyetlen tevékenységet választani. Sőt, a polgári törvénykönyv 15. § (2) bekezdése szerint az „egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti.” A választható tevékenysége köre rendkívül széles, a teljes listát ezen a linken nézheted meg.

Gyakran felmerül, hogy mi a helyzet, ha olyan tevékenységet végeznénk, ami képesítéshez kötött, de mi magunk nem rendelkezünk ezzel. A törvény igen egyértelműen fogalmaz: ilyenkor olyan alkalmazottat kell felvennünk, akinek megvannak a szükséges papírjai:

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni.

A cégalapítás jogi háttere

Közkereseti társaság

A közkereseti társaság vagy röviden csak kkt. komoly múltra tekint vissza hazánkban. Már az 1875-ös kereskedelmi törvény is lehetővé tette ezt a cégformát, ami az ezredforduló tájékán élte a reneszánszát. Akkor még több mint 8000 kkt. működött Magyarországon, mára azonba ez a szám 2400-ra csökkent. A közkereseti társaság sokban hasonlít a betéti társaságra, a kkt. azonban inkább kisebb, családi vállalkozásoknak lehet ideális.

De mi is pontosan a közkereseti társaság. Idézzük a Ptk meghatározását:

Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

Mint minden cégformánál, itt is társasági szerződés hívja életre a kkt., amiben aztán minden tag személyes vagyonukkal is felelnek az esetleges károkért. Olyannyira, hogy maguk a tagok is perelhetők és végrehajthatók, ha a cég nem képes helytállni.

Betéti társaság

A betéti társaság, hétköznapi nevén bt. sokkal fiatalabb cégforma, hiszen a rendszerváltás óta van lehetőség ilyen módon működni. Az elmúlt tizenöt évben a népszerűsége némileg megcsappant: míg 2006-ban még 221 ezer bt. létezett, 2021-re ennek már csak a felét, 107 580-et tartottak nyilván. Ettől függetlenül a betéti társaság közepes és nagyobb vállalatoknak is megfelelő lehet.

A betéti társaság a jog szerint:

A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel.

A betéti társaságokra a kkt-ra érvényes szabályok érvényesek, de ahogy olvashattad, a bt-nél a beltagok a teljes vagyonukkal, míg a kültagok csak a hozzájárulásuk mértékéig felelősek. Emellett az ügyvezető kiválasztásában, a tagi felelősség változásában és jogviszony megszűntetésében vannak eltérések.

Kft. alapítás

A korlátolt felelősségű társaság, a kft. vitán felül a legnépszerűbb választás a hazai vállalkozók körében. Olyannyira, hogy jelenleg is közel 400 000 ilyen cég működik Magyarországon, méghozzá a legváltozatosabb méretekben és területeken. Ahogy a neve is mutatja, ennél a cégformánál a tagok felelősség korlátozott, ami azt jelenti, hogy mindenki csak a vagyoni hozzájárulásának mértékéig tartozik elszámolással.

A jog mindezt így fogalmazza meg:

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.

A kft. életre hívásánál két dologra kell feltétlenül odafigyelni. Az egyik, hogy tagokat szigorúan tilos nyilvános felhívás útján szerezni. Tag ugyanakkor bárki lehet, de erre toborozni nem megengedett. A másik kulcstényező, hogy a korlátolt felelősségű társaság alapításához törzstőke szükséges. Ennek mértéket a törvény szabályozza: 2014 óta minimum hárommillió forintot kell letenni az asztalra a tagoknak. Illetve ez így csak részben igaz, mert a hozzájárulás nemcsak pénz lehet, hanem valamilyen vagyontárgy is (pl. ingatlan, gépjármű, értéktárgy).

Részvénytársaság alapítás

A részvénytársaság, vagy röviden rt. a nagy, több százmilló vagy milliárd feletti árbevétellel rendelkező cégek kedvelt formája. Megkülönböztetünk zártkörűen és nyilvánosan működő rt-ket, a jogi definíció azonban mindkettőre érvényes:

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni.

A különbség a zárt és a nyitott részvénytársaság között igen egyszerű: amelyik cég részvényei a tőzsdén szerepelnek, az nyitott rt., amelyik nem, az zártkörű. Igen ám, de mi is az a részvény pontosan? Lássuk a jogszabályt:

A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.

A részvénytársaság alapítása annyiban hasonlít a kft-hez, hogy részvényeseket tilos nyilvánosan toborozni, és az alaptőkét sem szabad ilyen módon összeszedni. Az rt. alapításához ugyanakkor magasabb összegre, ötmillió forintra van szükség.

Már az első pillanattól szükséged van rá: MiniCRM

Mindegy, hogy melyik cégforma mellett teszed le a voksod, kelleni fog egy rendszer, ami segít kézben tartani a dolgokat. Egy olyan szoftver, amiben átlátod a feladatokat, az összes ügyfél minden adatát vagy éppen a hírleveleid teljesítményét. A vállalkozás indításásra vonatkozó jogszabályok mellett léteznek olyanok is, melyek a már működő vállalkozásokra vonatkoznak. És itt bizony hemzsegnek a határidők.

Egy CRM-rendszer képes “fejben tartani” ezeket a határidőket, és értesítést küldeni, ha teendőd van. Mondhatnád, hogy erre a naptár alkalmazásod is képes. Valóban, a CRM azonban többet ad: azonnal és automatikusan létrehoz egy feladatot az illetékes kollégának, méghozzá határidővel és akár pontos checklistekkel is. Nem fordulhat elő tehát, hogy a kollégák egymásra várnak, elfelejtik a teendőt vagy nem tudják, hogy kinek kéne megcsinálni.

A MiniCRM, a hazai fejlesztésű és magyar nyelvű ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer ennél persze sokkal-sokkal többre is képes. Olvasd el olyan vállalkozók sikertörténeteit, akik már bevezették a MiniCRM-et és ma már el sem tudják nélküle képzelni a cégüket. Ha pedig érdekel a szoftverünk, kérj ingyenes és kötelezettségek nélküli konzultációt!