Működik a 4 napos munkahét? Érvek pro és kontra

1990 óta mindannyian tudjuk, hogy az élet 8 óra munkából, 8 óra pihenésből és 8 óra szórakozásból áll. Az elmúlt években azonban az lett a fő kérdés, hogy hetente hány napot is kéne nyolc órányi munkával töltenünk. Maradjunk a jól bevált heti öt napnál, vagy jobban járnak a cégek és a munkavállalók is, ha csak négy napot kell dolgozni?

A 4 napos munkarend mellett számos érv szól, és ahol bevezették, pozitívok a visszajelzések. Az is igaz ugyanakkor, hogy a csökkentett munkaidőnek hátrányai is vannak, és nem lehet mindenhol alkalmazni. Aktuális blogcikkünkben alaposabban is utánajárunk a témának!

Így alakult át a munkaidő az utóbbi évtizedekben

Ma már teljesen alapvetőnek tekintjük, hogy hétfőtől péntekig dolgozunk, majd két nap pihenés vár ránk. Ez azonban korántsem volt mindig így. Az ipari forradalom előtt lényegében ismeretlen fogalom volt a kötött munkaidő. A mezőgazdaságra épülő társadalmak a természet rendjét követve dolgoztak – némi túlzással látástól vakulásig. Hasonló volt a helyzet a céhekben is, ahol nem volt ritka, hogy egy inas napi 14-16 órát robotoljon.

A 19. században új kor kezdődött: az iparosodás és a kapitalizmus elterjedésével a hat napos munkarend (általában napi 12 órával) vált általánossá. Az egyetlen szabadnap a vasárnap volt. Az öt napos hét egészen pontosan 1926. szeptember 25-én indult világhódító útjára. Elsőként Amerikában, Henry Ford híres gyárában vezették be ezen a napon. A legendás iparmágnás úgy okoskodott, hogy a hosszabb hétvége lehetőséget teremt a dolgozóknak, hogy vegyenek egy Fordot, és azzal furikázzanak az országban.

Az öt napra redukált munkaidő hamar elterjedt a világ nyugati felén, ekkor azonban idehaza még más szelek fújtak. A szocialista Magyarországon 1967 és 1975 között 44 órából és hat napból állt egy munkahét. ’75-ben döntöttek úgy, hogy minden második szombat szabadnappá válik, majd 1981-ben született törvény az öt napos munkahétről. A heti munkaidő ekkor még 42 óra volt, és ez így is maradt 1984-ig, amikor bevezették a ma is használt öt napos, 40 órás munkarendet.

A 4 napos munkahét előnyei

1984 nem tegnap volt, márpedig a munkahét szabályai változatlanok azóta is mind Magyarországon, mind a világ fejlett országaiban. A COVID, a home office és az egyre jobban terjedő automatizálás, robotizálás miatt mostanában újra aktuális lett a kérdés: vajon a heti 40 óra-e a legjobb megoldás? Akik a bevezetése mellett érvelnek, általában az alábbi hat okot hozzák fel a 4 napos munkahét mellett.

Növekvő hatékonyság

A józan paraszti ész azt mondatná velünk, hogy minél többet dolgozunk, annál hatékonyabbak és termelékenyebbek leszünk. A valóság ezzel szemben az – ahogy erre például a Stanford Egyetem kutatása is rámutatott -, hogy a túlhajszolt alkalmazottak valójában kevésbé produktívak, mint az átlagos vagy normál munkahéten dolgozó társaik. Egy másik felmérés pedig arra jutott, hogy a négy napot dolgozó munkatársak ugyanakkora termelékenységre képesek – csak éppen elégedettebbek, kevésbé stresszesek és lojálisabbak.

Egyenlő esélyeket teremt

A brit adatok szerint a szigetországban mintegy kétmillió ember azért nem dolgozik, mert nem tudja megoldani a gyerekfelügyeletet. A kétmillió ember 89%-a pedig nő, vagyis az ötnapos munkahét a nemek közti egyenlőtlenséghez is hozzájárul. A 32 órás munkahét önmagában is komoly előrelépést jelentene ezen a téren, pláne, ha home office-szal vagy hibrid munkavégzéssel is társul.

Jobb munka-magánélet egyensúly

Rohanó életünkben minden perc számít. És minden perc aranyat ér, amit a családdal tölthetünk, vagy amit a hobbinkra fordíthatunk. A négy napos héttel pedig nyerünk extra huszonnégy órát, amit nem munkával kell töltenünk. Aligha kell ecsetelni, hogy az olyan dolgozó vagy cégvezető, aki nem mókuskerékben érzi magát, jobb teljesítményre képes. A megfelelő munka-magánélet egyensúly a kiégés elkerülésében is fontos szerepet játszik. A négy napos munkahét tehát korunk egyik népbetegsége ellen is hatásos.

Javítja az elköteleződést

A munkatársaink értékelik, ha a cég figyelembe veszi az igényeiket és elvárásaikat. A négy napos munkahét olyan „juttatás”, amit egészen biztosan meghálálnak majd. Egyrészt jobb teljesítménnyel, nagyobb odafigyeléssel, másrészt elköteleződéssel. Mindannyian tudjuk, mekkora tortúra manapság új embert felvenni. Sokkal jobban járunk, ha igyekszünk megtartani a már meglévő kollégákat, és a négy napra csökkentet munkaidő sokat tehet ezért. Sőt, a toborzás is egyszerűbbé válik, mert a négy napos munkarend rengeteg álláskereső számára fontos hívószó.

Kisebb ökológiai lábnyomot jelent

Négy nap alatt kevesebbet kell utazni a munkatársaknak, egy nappal kevesebbet kell fűteni és hűteni az irodát, így kevesebb lesz a cégünk szén-dioxid kibocsátása is. Hogy mennyivel csökkenthető az ökológia lábnyomunk egyetlen plusz szabadnappal, azt jól példázza a Utah államban végzett kísérlet. A kormányzati dolgozók körében vezették be a négy napos munkarendet. Ezzel alig tíz hónap alatt 1,8 millió dollárnyi energiaköltséget spóroltak meg, és nagyjából 12 000 tonnával kevesebb szén-dioxid került a légkörbe.

A 4 napos munkahét hátrányai

Az éremnek mindig két oldala van. Az előnyök számottevőek, nem szabad azonban szó nélkül elmennünk a négy napos munkahét hátrányai mellett sem. Lássuk tehát, hogy mi szól a 32 órás hét ellen.

Nagy terhet jelenthet a dolgozóknak

A négy napos munkahét nem jelenti azt, hogy kevesebb lenne az elvégzendő munka. Csupán azt, hogy ugyanannyi feladatra immár nyolc órával kevesebb áll rendelkezésre. Ez pedig könnyen azzal járhat, hogy a dolgozók megfeszített tempóban güriznek hétfőtől csütörtöki, hogy kész legyenek mindennel. Ennek egyenes következménye a sok-sok túlóra, idővel pedig a növekvő stressz és az elégedetlenség.

Könnyen csökkenő eredményekhez vezethet

Az előző pontból egyenesen következik, hogy a kevesebb nap rosszabb eredményeket vonzhat maga után. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók egy része hajlandó lazábbra venni a munkát, ha csak négy napot kell dolgoznia. A pénteket nem véletlenül hívják sokan kisszombatnak, a négy napos héten pedig a csütörtök lesz a „félnap”.

Sűrűbbé teszi a naptárat

Főleg a nagyobb cégeknél jellemző, hogy egyik meeting éri a másikat. Öt nap alatt talán még nem jelentős az időveszteség, négy napba azonban sokkal nehezebb belezsúfolni minden megbeszélést. Ráadásul macerásabb is lesz olyan időpontot találni, ami mindenkinek megfelelő. Arról nem is beszélve, hogy az emberek gyorsabban le akarják majd tudni a meetingeket, hogy visszatérhessenek az operatív munkájukhoz. Ez pedig aligha szerencsés egy brainstorming vagy fontos döntést megalapozó tárgyalás esetén.

Nem minden cégnek megfelelő

A 4 napos munkahét a cégek egy részénél egyszerűen nem működik. A három műszakban termelő gyárak például aligha fogják alkalmazni, és a közszférában sem mostanában fog elterjedni. Azt is vegyük figyelembe, hogy a 4 napos munkahét szabályai Magyarországon egyelőre homályosak. Érdemes utánanézni, hogy mit mond a Munka Törvénykönyve a szabadságokról, a rendkívüli munkavégzésről vagy éppen a bérszámfejtés vonatkozó szabályairól.

Elégedetlen ügyfeleket eredményezhet

Ügyfeleink, vásárlóink ahhoz vannak szokva, hogy hétfőtől péntekig biztosan, de adott esetben akár szombaton is elérhetnek minket és a rendelkezésünkre állunk. Nem biztos, hogy értékelni fogják, ha pénteken már lehúzzuk a rolót, és egy kérdésre, panaszra adott válaszra vagy rendelésre három teljes napot kell várniuk. Főleg, ha a konkurencia más beosztásban dolgozik, és még a hétvégén is kiszolgálja az ügyfeleket.

Mit mutatnak a nemzetközi és hazai tapasztalatok?

Az eddig legnagyobb kutatást a négy napos munkahét hatásairól az Egyesült Királyságban végezték tavaly. Több mint hatvan cég csatlakozott a kísérlethez, aminek keretében azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a csökkentett (heti 32 órás) munkarend a munkatársak jóllétére és a lojalitásukra. Nos, az eredmények magukért beszélnek: a dolgozók hatékonysága drámaian növekedett, mert elhagyták az időrabló dolgokat, és nagyobb hatékonyságra törekedtek.

A munkavállalói jólétre is pozitív hatással volt a teszt: 40%-uk mondta azt, hogy kevesebb stressz érte a munkája miatt, míg a munkavállalók fele jobb mentális egészséget tudhatott magának a változások következtében. Ami a termelékenységet illeti, ezen a téren is jók voltak a tapasztalatok: a cégek eredményei vagy javultak vagy stagnáltak. Nem véletlen, hogy a résztvevő 61 cégből 56 a kísérlet után is megtartotta a négy napos munkarendet.

Hasonló volt a helyzet egy amerikai kísérletben is. A dolgozók egy tizes skálán 9,1-re értékelték a négy napos munkahetet, és mindössze 3%-uk akart visszatérni a heti öt napos módszerhez. A négy napos munkahét Ausztriában is terjed. 2022-ben a bécsi tömegközlekedési vállalat vezette be tesztjelleggel, és hasonló lépésre szánta el magát a hazánkban is jelen lévő Lidl. Tegyük hozzá: Ausztriában nem 40, hanem csak 38,5 óra a heti munkaidő.

Ami a hazai példákat illeti, 4 napos munkahéttel a Telekom próbálkozott 2022. nyarán. A teszt 152 kollégát érintett, akiknek a fizetése változatlan maradt, ezért azonban heti 32 órát kellett dolgozniuk. Az eredmények egybevágnak a nemzetközi tapasztalatokkal: a kollégák 90%-a megtartotta volna a rövidebb hetet, miközben a telekommunikációs cég nem tapasztalt visszaesést a hatékonyságban és a termelékenységben. Ettől függetlenül kétséges, hogy a Telekom hosszú távon is megtartja-e a négy napos munkarendet.

A MiniCRM a hét minden napján segít

A négy napos munkahétben az egyik legnagyobb kihívás az, hogy kevesebb munkaidő mellett is ugyanakkora maradjon a hatékonyság. Ehhez két dolog mindenképp szükséges: hogy az időrabló feladatokat automatizáljuk és hogy a cégünk jól felépített rendszer szerint működjön. Egy CRM, vagyis ügyfélkapcsolat-kezelő szoftver mindkét problémára megoldást nyújt.

A MiniCRM ugyanis számos feladatot automatikusan elvégez. Például kiállítja a számlát vagy emlékeztető e-mailt küld az ügyfeleknek a fizetési határidő közeledtéről. Arra is képes, hogy magától emlékeztetőt küldjön a kollégáknak, ha egy feladatuk esedékessé válik, sőt akár emberi beavatkozás nélkül ki is osztja a teendőket a megfelelő embernek.

A rendszerezettség a jól működő vállalkozás alapja. A MiniCRM-mel könnyedén letisztázhatjuk a folyamatainkat, egyértelmű forgatókönyveket hozhatunk létre a leggyakoribb eseményekre és teendőkre, miközben egyetlen szoftverben láthatjuk át a cég teljes működését. A CRM-rendszer gépházként fogja egybe a működésünket, és vezeti a kezünket a feladatok elvégzése során. Heti öt napban vagy négy napban, éjjel-nappal.

Próbáld ki a MiniCRM-et teljesen ingyen, elköteleződés nélkül!